Miro extra XXL hálós forgószék olcsón

Miro extra XXL hálós forgószék részletes bemutatás:

A Miro extra XXL forgószék egy roppant kényelmes (tapasztalat!) hálós háttámlával felszerelt termékünk, állítható deréktámasszal. A Miro extra hálós irodaszék fejtámlával rendelhető csak, melynek magassága állítható. Napi használatra alkalmas, mely 7-10 órában van meghatározva. XXL-es kivitelének köszönhetően az alap forgószékek teherbírásánál 20 kg-al több statikus terhet képes elviselni. A terhelhetősége így 130 kg.-ra emelkedett. szintén strapabíróbb, így az nem műanyag, hanem krómozott acél. Miro extra XXL forgószék 3D-s karfával kapható, melynek támfelülete puha. székmechanikája pedig szinkronmechanika (antishock). A Miro hálós székek nagyon kényelmes, állítható deréktámasszal érkeznek, melyekben érezhető a precíz tervezés, és a minőség.

Hálós háttámla előnyei:

A hálós forgószék háttámlájának szerkezete miatt nem izzad hozzá a hátunk, így nap végére elkerülhetjük a hatalmas izzadtságfoltot a derekunk és a tarkonk közötti részen. Mindemellett a hálónak köszönhetően az irodaszék súlya könnyebb, mint kárpitozott háttámlás társaié. Formavilágát tekintve pedig egy fiatalosabb, modernebb megjelenést kölcsönöz irodánknak, így nem érezzük magunkat annyira "hivatali" környezetben. Tisztántartása is könnyebb: ha elszineződik a hálós felület, törölgessük át nedves ronggyal. A leggyakoribb "kritika" a hálós irodaszékekkel szemben az szokott lenni, hogy elszakadhat a háló, vagy megnyúlík, és nem attól a perctől fogva használható. Ezzel szemben a valóság az, hogy az azonos árfekvésű és minőségű forgószékek élettartama hasonló, így nem feltétlenül számít élettartama szempontjából az, hogy sztenderd háttámlájú (kárpitozott), vagy hálós irodaszéket választunk. 

Mitől ergonómikus egy forgószék?

Az ergonómia célja a szűkebb és tágabb munkakörnyezet, a gépek, munkaeszközök emberhez igazítása, az emberi adottságoknak lehető legjobban megfelelő munkaeszközök és munkakörnyezet kialakítása. Egyszerűen így lehetne definiálni az ergonómiát: A munkakörnyezetnek kell illeszkedni a személyhez, nem pedig a személynek a munkakörnyezetéhez. Egy irodai forgószék esetében ez azt jelenti, hogy a szék könnyen igazítható legyen a felhasználó igényeihez, és könnyebb legyen a munkavégzés. Pl. az ülésmagasságot, a háttámla dőlését személyre tudjuk szabni. Emellett ott van a kényelem, hogy ne érezzük magunkat diszkomfortosan ülés közben. Emellett fontos a mobilitás (görgők, forgás lehetőség, hintamechhanika).

Mi a mechanika (székmechanika)? A székmechanika az az alkotóeleme a forgószékeknek, ami az ülőlap alsó részén található, és csatlakoztatja az ülést a gázlifttel, illetve szabályozza is azt. Általában egyre komplexebb, nagyobb tudású székmechanikát tulajdoníthatunk magunkénak minél magasabb áron vásárolunk forgószéket. A székmechanika általában 4-6-8 csavarral van rögzítve a székülőhöz, és kiálló karokkal tudjuk szabályozni irodaiszékünket, miközben ülünk rajta. Milyen mechanikák vannak, miket tudnak? Nézzük!

1.) Hintamechanika, másnéven fotel-mechanika:

A hintamechanika lényege az, hogy ugyanazzal a karral amivel szabályozni tudjuk a gázlift magasságát (felfelé - felmegy a szék, lefelé lemegy a szék) kihúzzuk oldalirányba, és a forgószékünket a saját testsúlyunkkal hintáztatni tudjuk. Ha betoljuk a kart, akkor ezt a funkciót megszüntetjük. Az alap hintamechanika csak azt engedélyezi számunkra, hogy kintázhassunk, viszont a forgószék háttámláját nem tudjuk döntött pozícióba rögzíteni. A billegéshez szükséges erő értékét a szerkezeten található kézzel csavarható marokcsavarral tudjuk szabályozni. Így egy könnyebb testsúlyú személynek nem kell ugyan akkora erőt kifejteni a hintázáshoz, mint egy sokkal termetesebb illetőnek.

2.) Multiblock mechanika:

A multiblock mechanika a hintamechanika egy fejlettebb verziója, ami forgószékünket, főnöki székünket némileg ergonómikusabbá, komfortosabbá teheti számunkra. A fő diferencia igazából az, hogy míg a hintamechanikánál csak egyenes háttámlával tudtuk rögzíteni irodai székünket, addig a multiblock mechanika esetében döntött állapotban is meg tudjuk szüntetni a hintázást, így fixálhatjuk a forgószéket más szögekben. A multiblock mechanikával felszerelt forgószékeknél már nem csak 1, hanem 2 mozgatókar található. Az első azonos a hintamechanikáéval, a másik pedig arra való, hogy fixálhassuk a székünk dőlésszögét.

3.) Antishock

Mi az antishock? Valójában ezt a multiblock és a multiblocknál fejlettebb mechanikáknál használjuk, és azt jelenti, hogy a fixált pozícióból csak abban az esetben tudjuk elmozdítani a háttámlát, ha pici erőkifejtéssel hátradőlünk miközben a kart meghúzzuk, így csak és kizárólag csak abban az esetben változik a háttámla dőlészszöge a forgószéknél, amikor azt mi akarjuk, így elkerülendők a balesetek, és a vicces, de veszélyes helyzetek.

4.) Aszinkron mechanika (asynchro, ASYN - ahogyan jelezve van helyeken)

Az aszinkron mechanika lényege az, hogy már allítható az ülőfelület, és a háttámla dőlésszöge is, ráadásul úgy, hogy egymástól eltérően. Tehát, ha szeretnénk, akkor tudunk állítani csak a háttámla dőlésszögén, vagy csak az ülőrészén. Viszont állíthatunk mind a kettőn is, viszont egymástól aszinkronikus módon - vagyis nem függenek egymástól, nem együtt mozognak.  Az ülőlap nyilván sokkal kisebb mértékben dönthető, viszont tudjuk negatív, és pozitív irányba is dönteni, így teljesen személyreszabhatjuk az ülőrészünket is. Általában ezek a szerkezetek már több karral vannak felszerelve, mivel jóvalta több funkciót tudunk beállítani rajtuk, így már szinte a forgószékünk a mi munkánkhoz és komfortunkhoz van pozícionálva. Ezeken a mechanikákon is található marokcsavar, mellyel az erőkifejtés mértékét szabályozhatjuk.

5.) Szinkron mechanika (synchro, SYN)

A szinkron mechanika akármilyen meglepő (nem az) az aszinkron mechanika ellentettje. Itt együtt mozog a háttámla és az ülőfelület. A gyakorlatban úgy kell elképzelni a szinkron mechanikát, hogy amennyiben a széknek engedélyezzük a hintafunkciót - úgy abban az esetben a testünk súlyával dönteni tudjuk a háttámlát, amivel együtt mozog az ülőfelület is. Ezt a dőlést meg is állíthatjuk a nekünk tetsző pozícióban, de engedhetjük szabadon "mozogni", így folyamatosan a mozgásunk ritmusát felveszi a forgószékünk. Általában nagyon kényelmes, komfortos székeknél találkozunk ezzen a mechanikával, és valódi kényelmet tapasztalhatunk.

6.) CP-Mechanika (contact permanent, CP-szerkezet, kontaktó)

A CP-mechanika egy gazdaságos megoldás a háttámla dőlésszögének szabályozására, rögzítésére. Ilyen forgószék például a Megane LX. A háttámlát és az ülőlapot köti össze ez a szerkezet, mely lehetőséget ad a háttámla magasság, dőlésszög és mélység beállítására is. Hogyan működik? A háttámlát belecsúsztatjuk a szerkezet csövébe, és egy marokcsavarral rögzítjuk a nekünk szimpatikus magasságban. Utána jobboldalon lent az ülőfelület mögött szabályozhatjuk egy marokcsavarral a forgószék dőlését. Az alul található marokcsavarral pedig beállíthatjuk manuálisan az ülésmélységet is.

7.) karfák és annak típusai

A karfákból rengeteg verzió létezik. 2 féle létezik azt nézve, hogy miként van rögzítve a forgószékhez, tárgyalószékhez: 1.) Az ülőlap aljához van rögzítve általában 3-4 csavarral 2.) a háttámlát és az ülőlapot köti össze, és 1-1 csavar tartja oldalanként. Általában minden forgószék, vezetői fotel rendelkezik karfával, mivel plusz kényelmet szolgál, viszont előfordul, hogy valaki nem szereti, így érdemes a vásárlásnál figyelembe venni, hogy milyen karfatípussal rendelkező széket vásárolunk, mert van olyan forgószék, aki karfa nélkül nem tartja meg a háttámlát!

5 alapvező kategória létezik karfákból:

• Fix karfa
• Állítható magasságú karfa
• Állítható magasságú és szélességű karfa (2D)
• Állítható magasságú, szélességű és mélységű karfa (3D)
• Állítható magasságú, szélességű, mélységű és forgatható karfatetős karfa (4D)

Érdemes vásárlás előtt átgondolni, hogy milyen igényeink vannak, mivel az alap karfák és a komolyabb karfák között komoly árkülönbség fedezhető fel!

8.) Gázlift

A gázlift a lábkereszt (lábcsillag) és a forgószék mechanikai elemét összekötő elem. Úgy ís nevezik, hogy légmechanikai (pneumatikus) elem. A gázliftnek köszönhetően tudjuk szabályozni irodai székünk ülésmagasságát, illetve ennek köszönhetően tudunk forogni a székkel oldalirányba. Átlagosan 8-13 cm szintkülönbségeket tudunk teremteni a szék gázliftjével. Létezik többféle gázlift is, illetve több típus is. Minél nagyobb értékű, jobb minőségű irodai forgószéket vásárolunk, annál jobb a gázlift minősége is: enyhe rugózása van (plusz komfort), könnyen forog, könnyen állítható, és hosszú évekig tartós marad (nem enged le magától miközben ülünk benne.) Az alap gázliftek átlagosan 110 kg-os statikus teherbírásúak, nagyobb testsúly estén szoktuk javasolni az XXL forgószékeket, melyek erősebb gázlifttel vannak felszerelve, így azok átlagos statikus teherbírásuk 130-140 kilogramm között mozog. Ha gyorsan szokta a gázlifteket "kivégezni", akkor valószínűleg nagy erőkifejtéssel ül le a székbe, vagy nagyobb teherbírású gázliftes forgószéket kell beszereznie.

9.) Lábkereszt (lábcsillag)

A lábkereszt a szék görgői és a gázlift között található összekötő, 5 ágú elem. A szék súlyát 5 ágon osztja szét, melyek végén a forgószék görgői találhatók. A lábcsillagok között is több minőség, és típus található. A műanyag lábkeresztek és a fém (krómozott acél, alumínium) között is akad jobb és rosszabb minőség is. A műanyag lábkeresztek többsége polietilénből készül, viszont a drágább forgószékek melyek műanyag lábcsillagosak, többnyire erősített, néhol még üvegszálas erősítést is kapnak, így szintén kibírnak minden ésszerű terhelést, így nem feltétlenül kell acél lábcsillag után kutatnunk (a forgószék többi alkotóeleme hamarabb adja meg magát). Az olcsóbb forgószékeknél, melyek műanyag lábkereszttel vannak ott előfordulhat, hogy a polietilén elreped, vagy el is törik, de magasabb árkategóriás irodai forgószékeknél nem igazán történik ilyen "baleset". Átmérőjüket nézve általában 52 és 70 cm-es szélesség között mozognak a lábcsillagok, és nyilván a szék szélessége, és a magassága ezt befolyásolja, mivel a magasabb és robusztusabb forgószékeknél szükséges a szélesebb lábcsillag a stabilitás miatt.

10.) Görgők

A görgők felelősek a forgószék és a talaj közti fizikai kapcsolatért. A görgőknek köszönhetően válnak az irodai székek mobilissá, gurítható, tolhatóvá. A görgőket általában 2 kategóriába soroljuk: 

- Normál (kemény futófelület)

- Parketta (puha <gumírozott> felület)

Általában a forgószékekhez normál görgő társul, és külön jelezni szükséges, hogy parkettagörgőre lenne szükség. A normál futófelületű görgőket olyan talajhoz javasoljuk, mint például a szőnyeg, padlószőnyeg, linoleum. Vagyis a puha felületű talajra. Miért nem javasoljuk a keményebb felületekre? Ennek valójában 2 oka van: a normál görgő mivel kemény, így nagy zajjal jár, ha szintén kemény felületen mozog, ez pedig kimondottan irritáló lehet mondjuk egy nagyobb létszámú irodába. A zaj mellett a károkozás a másik ok. Idővel amikor két kemény tárgy rendszeresen találkozik, akkor egymásban tesznek kárt. A leginkább a parkettáknál látszódik a normál görgők hosszútávú munkájának a gyümölcse. Erre szoktál javasolni egyébként az áttetsző parkettavédő fóliákat, viszont ezek 1.) kb. annyiba kerülnek, mint a parkettagörgő 2.) csúnyák 3.) sérülés esetén vehetünk újat. 

A kemény felületekre tehát a gumírozott parkettagörgő a legideálisabb megoldás. Csendes, mint egy hangtompító, és még az ára is kedvező (átlagosan 3000-4000 forint körül mozognak). Általában opcióként kiválasztható a forgószékek vásárlásakor, hogy milyen görgővel kérjük a székünket. Érdemes átgondolni, de ha nem vagyunk benne biztosak, hogy mindig az adott felületen használnánk, mint amire éppen vásároljuk, akkor mi a parkettagörgőt javasoljuk.

11.) Szivacs és párna forgószékhez

A forgószékek és tárgyalószékek is általában szivacsozott ülőfelületűek, és soknál a háttámla is párnázott. Sokszor gondolhatjuk azt, hogy a puha és "kényelmes" szék a legjobb döntés, ami jóóól ki van párnázva. Ez 2 okból is téves feltételezés. Az első az, hogy a puha szivacs azt jelzi számunkra, hogy nem elég sűrű az anyag, így az gyorsan fog "sűrűsödni", tehát gyorsan kiüljük a szivacsot hetek, hónapok alatt. A második pedig egészségügyi: a puha felület egész egyszerűen nem egészséges az emberi test számára, amit számos szakember is szokott hangsúlyozni. Általában a drágább forgószékek (prémium forgószék, vezetői forgószék, 2-3-4-5 év garanciával rendelkező szék) magasabb minőségű szivaccsal vannak felszerelve. Tehát itt is igaz a mondás, hogy olcsóhúsnak híg a leve. Az ár általában a forgószék minden területén jelzi, hogy milyen minőségre számíthatunk. A legérdekesebb egyébként az, hogy a jó minőség és az "egyszerű" között nincs olyan nagy árkülönbség már!

12.) Irodaszék kárpit

Három kategóriára soroljuk a forgószékek és tárgyalószékek kárpitját:

1.) Bőr

2.) Textilbőr

3.) Textil

Mind a három kárpittípusnak megvannak az előnyei és a hátrányai, és mind a háromnál van jobb és rosszabb minőség is. A bőr forgószékeket szokták vezetői/főnöki székeknél a leggyakrabban alkalmazni. A valódi marhabőrrel kárpitozott forgószékek általában nagyon drágák, mivel a tartós festett bőr nagyon drága, így nagyon megdobja a szék árát. A valódi bőr (marha) nagyon tartós, sok-sok évig bízhatunk benne, hogy nem szakad szét, megtartja rugalmasságát. Az olcsóbb bőrrel bevont forgószékeket általában sertésbőrrel kárpitozzák, melyeknek a tartóssága viszont már nem olyan jó, mint a marhabőrrel borítotté. A sertésbőrrel kárpitozott forgószékeknél előfordulhat, hogy hamarabb feladja a kárpitozás, mint egy magas minőségű textilbőr, vagy szövet kárpit esetében.

A textilbőrnél is több opció szerepel: pvc-vel bevont forgószékeknél a kárpit lesz az, ami a leggyorsabban tönkre megy, így az olcsó textilbőr forgószékeket nagyon NEM javasoljuk, mert 1-2 éven belül már vehetjük is a következőt, vagy kárpitoztathatjuk a székünket. A pu (poliuretán) textilbőr már egy tartósabb textília, ami jó pár évig bírni fogja. A textilbőr és a valódi bőr kárpitok előnye az, hogy könnyen tisztíthatók (nedves rongy), viszont könnyen beleizzadunk a háttámlába és az ülésbe is, ami nem egy kellemes érzés.

A szövetkárpitok opciói nagyon szélesek. Itt van a legnagyobb kilengés minőség és minőség között. A legolcsóbb forgószékek általában olcsó párnával és szövettel vannak borítva. Az olcsó szövet hamar elveszíti rugalmasságát és megnyúlik, illetve elszíneződhet, és szétszakadhat. Ár/érték arányát tekintve a legjobb megoldás az, hogy az irodaszékünket szövettel kárpitoztatjuk. Értjük ezt úgy, hogy arányaiban a szövet olcsóbb, mint a bőr, és tartósabb, mint a textilbőr, magasabb kategóriában pedig még a bőrnél is. A kárpitok minőségét martindale ciklusokkal jelöljük, és minden szövetnek megvan a maga ciklusszáma. Javasoljuk elolvasni erről a blog bejegyzésünket: Martindale ciklus. Általában a drágább forgószéket a gyártó már a tartósabb, minőségibb szövettel borítja, tehát nem minden esetben kell felárral kalkulálnunk, ha találtunk egy drágább széket, mivel valószínűleg tartós kárpittal van alapból borítva.

13.) Karbantartás és tisztántartás

Minden amit karbantartanak, az hosszabb időre megőrzi élettartamát. Ez egy örök érvényű igazság, ami igaz a forgószékekre, irodai székekre és tárgyalószékekre is egyaránt. A forgószékeknél például a sérülékeny elemek azok a csavarral rögzített területek, illetve a kárpit. A kárpitot nedves ronggyal lehet tisztítani, vagy kárpittisztítóval, illetve figyelni kell arra, hogy semmilyen éles tárgy ne szakíthassa szét a felületét.

Amit mi javaslunk:

- A csavarokat 3 havonta ellenőrizzük az irodaszékünknél, hogy kilazultak e. Ha igen, akkor húzzuk meg őket(Karfák, mechanikák, háttámla). Amennyiben kihagyjuk ezt, úgy benne van a lehetősége annak, hogy a csavar kiszakad a forgószékből, és már sajnos cserélni kell.

- Görgők takarítását 6 havonta iktassuk be. Hajakat, szöszöket vegyik ki a görgők közül, mert ellenkező esetben szorulni fognak, később pedig el is törhetnek, ami balesethez vezethet. Ha már nagyon rossz állapotban van az egyik görgő, megelőzési céllal javasoljuk annak cseréjét, így az eselyét sem adjuk meg annak, hogy hanyatt essünk a székünkkel.

- Gázliftünket úgy óvhatjuk meg, hogy nem huppanunk a forgószékünkbe, hanem normális lendülettel foglaljuk el a helyünket. Ez azért fontos, mert a gázlifteknek a teherbírása 110-130 kg. között van, így ha például 90 kilósan huppanunk az ülőfelületre, könnyen lehet, hogy nem 110 kg-os terhelést adunk a széknek (ezáltan a gázliftnek is), hanem mondjuk 120, 130-at. Így bár a testsúlyunknak megfelelő forgószékkel rendelkezünk, mégis tönkretehetjük a szerkezetet, mivel túlterheljük.

- Karfa és kárpit ne ütközzön (rendszeresen) az asztallal vagy a fallal, mivel gyorsan kikopik és felszakadozik az anyag, és onnan már nincs visszaút.